Mit is értünk a műszeres csőtörés bemérés alatt?
Napjainkban az épületgépészet területei szinte kivétel nélkül alkalmaznak olyan megoldásokat, amelyek következtében a fűtésre, vízre szolgáló vezetékek a falban, gipszkarton lapok között, a padlóba vagy a földben kerülnek elhelyezésre. Ezek a módszerek esztétikai szempontot tekintve előnyösek. Azonban a hiba feltárása egy csőtörés bemérés vagy vízszivárgás keresés során komoly gondokat tud okozni. Ezeknek a kivitelezéseknek a népszerűségével párhuzamosan, szerencsére a diagnosztikai berendezések is forradalmi technológiai fejlődésen mentek át. Ennek köszönhetően manapság már nagyon érzékeny szenzorokkal rendelkező műszerek alkalmazásával a falban, vagy a föld mélyén futó csővezetékek vizsgálata is elvégezhető a csőtörés bemérés bontás nélkül szolgáltatás keretein belül.
Nagy kihívást jelent a csőtörés keresés során alkalmazott műszerek pontos működését röviden leírni Önöknek. Ugyanis ezen eszközökhöz gyártójuk rengeteg esetben több száz oldalas technikai dokumentációt csatol számunkra. Nem is olyan fontos nagyon mélyen a részletekbe beleásni magunkat, sokkal inkább arra szeretnénk rávilágítani, hogy szinte bármilyen típusú vízveszteséget, szivárgást vagy csőtörést eredményező problémát fel tudunk tárni az optimális műszerek és technikák segítségének köszönhetően.
A csövek típusa, anyaga, valamint a probléma elhelyezkedése és jellege is nagyban befolyásolja, hogy mely műszer és mely módszer lesz az optimális választás a vízszivárgás területének a beméréséhez. Ismerje most meg a legnépszerűbb módszereket!
Korrelációs csőtörés bemérés
A korrelációs csőtörés bemérés egy olyan módszer, amely egy korrelátor alkalmazásával, a csőtörés területén keletkezett víz általi zaj mérésével határozza meg a csőtörés pontos elhelyezkedését. Először is a vizsgálatra szükséges csőszakasz kettő pontjára rezgésérzékelőket rögzítünk. Ezeknek a segítségével hidrofon alkalmazásával felvesszük a szivárgási zajt, és rádiofrekvencián továbbítani fogjuk ezt a korrelátor egysége felé. Ezek a műszerek roppant érzékenyek, ebből adódóan az elhelyezésük olyan helyekre történik, amelyek optimálisak a hangminta felvételéhez. Ilyen mondjuk egy tűzcsap vagy egy tolózár.
A rezgések a csőtörés elhelyezkedésétől egyenlő sebességgel, a csőszakasz mindkettő irányába fognak terjedni. A kettő érzékelő ezeket a csőrepedéshez való távolságtól függően, más és más időben fogja érzékelni és továbbítani. A korrelátor megkapja, majd kiértékeli az adatokat. A csőtörés pontos területét a megkapott jelek időbeli különbségéből fogja kikalkulálni.
Elektroakusztikus csőtörés bemérés
Az elektroakusztikus csőtörés bemérés módszere olyan szempontból hasonlít a korrelációs beméréshez, hogy ebben az esetben is a csővezetéket a repedésnél, vagy törésnél áramló víz által kiadott zajt fogjuk vizsgálni. Ez a zaj azonban más jellegű, mint az a hang, amelyet a víz átlagos áramlása folyamán tapasztalhatunk. Ezeket a zajokat egy precíz, érzékeny műszer alkalmazásával szét vagyunk képesek választani és meg fogjuk tudni határozni a hiba pontos elhelyezkedését.
A bemérés első szakaszában egy bizonyos tesztpálca segítségével behatároljuk a hiba megsaccolt elhelyezkedését. Egy tapintómikrofon alkalmazásával rögzítjük a zaj által keltett rezgéseket a környék több pontján is. Mint mondjuk a tűzcsap, tolózár vagy vízakna területein. Ezt követően pontszerűen bemérjük a vízszivárgást egy talajmikrofon segítségével. Ekkor határozzuk meg, hogy hol található a legintenzívebb zaj forrása. A műszer grafikusan is tudtunkra adja a zaj erősségét és a frekvencia sprektumát, ezzel is hozzájárul a hibahely pontos felfedezéséhez.
Jelzőgázos módszer
A legtöbb esetben a központi fűtési rendszerekkel összefüggő meghibásodások, továbbá az alacsony vízveszteséggel együttesen járó, valamint az ivóvízhálózatot összefoglaló gondok felfedezésére alkalmazzuk a csőtörés bemérés jelzőgázzal vizsgálatot.
Ennek a módszernek az egyik legnagyobb előnye, hogy amíg egy roppant zajos területen kivitelezett csőtörés bemérés gondokkal teli lehet az akusztikus eszközökkel, addig a jelzőgázos módszer ezekben a zajos környezetben is roppant hatékonyan alkalmazható. Az is egy fontos szempont, hogy a módszer akár a pontos nyomvonal ismeretének a hiányában is kivitelezhető. Megeshet, hogy ennek a módszernek az elvégzéséhez összeszedettebb előkészület és jelentősebb időráfordítás kell. Viszont az alkalmazásával olyan vízszivárgások is felfedezhetők, amelyek más módszerek segítségével nem.
Ezen műszeres bemérés az adott épületgépészeti berendezések megismerésével kezdődik meg. Ez egy nagyon lényeges lépés, amelyre szükséges rá fordítani az időt. Ugyanis a csőrendszer és az alkalmazott módszerek és csőtípusok ismerete lényeges szereppel rendelkezik a csőtörés pontos felfedezésében.
A következő szakaszban, egy erre a célra iparilag kivitelezett jelzőgáz folyadékot öntünk majd be a vizsgált csőszakasz belsejébe. A hidrogénből és nitrogénből összetevődő jelzőgáz, a vízárammal párhuzamosan haladva fog eljutni a vízszivárgás és a csőtörés területéig. Itt pedig a csőből kilépve függőlegesen a felszín felé áramlik majd. Ez a különleges gáz alkalmas arra, hogy áthaladjon gyakorlatilag az összes talajrétegen, ezáltal a földfelszín fölött műszerünkkel tudjuk mérni. Azon a területen ahol a gáz a legjobban mérhető, ott lesz megtalálható a csőtörés elhelyezkedése.
